| A lízing fogalma és fontosabb jellemzői |
|
|
|
A lízing fogalma A lízing különleges finanszírozási forma. A lízingügyletek sajátossága, hogy a lízingbe adó – a lízingbe vevő által megnevezett tárgyat – a lízingtárgyat kizárólag azzal a céllal vásárolja meg, hogy azt meghatározott időre a lízingbe vevő használatába adja. A lízingbe vevő a lízingszerződésben rögzített lízingdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. A lízingszerződés fedezete maga a lízing tárgya, amelynek tulajdonjogát a lízingbe vevő csak a finanszírozási futamidő végén, az összes lízingdíj, valamint az ún. maradványérték megfizetését követően szerzi meg. (kivétel: operatív lízing).
A lízing fajtái A lízingnek két alapvető fajtáját különböztetjük meg, az operatív (működési) lízinget és a pénzügyi (finanszírozási) lízinget.
(a) Az operatív lízing esetében a szerződés tartalma nem a finanszírozás, hanem a szolgáltatás, amelynek keretében a lízingbe adó valamilyen eszközt meghatározott időtartamra díjfizetés ellenében a lízingbe vevő használatába ad, a lízingbe vevő pedig a futamidő lejártával a lízingtárgyat visszaszolgáltatja a lízingbe adónak. Az eszköz tulajdonjoga a lízingbe adónál marad. (Ez nem a PSZÁF által felügyelt tevékenység.)
(b) A pénzügyi lízing, amelynek keretében a lízingbe adó alapvetően finanszírozási szerepet tölt be, így a szerződés lejáratakor a lízingbe vevő jellemzően él a szerződés által biztosított vételi jogával, és ezzel megszerzi a lízingelt vagyontárgy tulajdonjogát. A pénzügyi lízing a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1992. évi CXII. törvény szerint pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek minősül, melyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélyével pénzügyi vállalkozások nyújthatnak (Listájuk a www.pszaf.hu honlapon a Piaci szereplők menüpontban található.) A pénzügyi lízingen belül megkülönböztetjük a nyílt végű és a zárt végű pénzügyi lízinget. A két konstrukció között az a különbség, hogy a zárt végű pénzügyi lízingnél a tulajdonjog-átruházás a futamidő végén automatikus. Nyílt végű lízingnél a lízingbe vevő vételi joggal (vevőkijelölési joggal) rendelkezik, azaz a lízingbe vevő vagy egy általa megnevezett harmadik személy a lízingelt vagyontárgyat a futamidő végén a maradványérték megfizetése után megvásárolhatja. A továbbiakban amennyiben a „lízing” kifejezést használjuk, akkor az alatt a pénzügyi lízinget kell érteni.
Lehetőségek cégeknek Lízingelni szinte bármilyen eszközt lehet, vállalkozások leggyakrabban haszonjárművekre, gépekre, berendezésekre, irodákra kötnek lízingszerződéseket. A flottafinanszírozás több járműre – akár már 3 gépjárműre – vonatkozó operatív lízing. Az esedékes operatív lízingdíjak kiszámlázása havonta utólag, áfával növelten történik, mely áfaartalom a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően igényelhető vissza. Az operatív lízingdíj nettó értéke költségként elszámolható.
A szerződéskötés folyamata Tekintettel arra, hogy a lízing többszereplős ügylet, érdemes áttekinteni a lízingszerződés megkötésének menetét, hiszen a lízingügylet több megállapodás nyomán jön létre:
Említést érdemel a visszlízingügylet, ahol az eladó lízingeli vissza a lízing tárgyát, azaz a eladó és a lízingbe vevő azonos. Jellemzően akkor fordul elő, ha a lízingbe vevő a meglévő eszközei fedezete mellett szeretne pénzhez jutni.
Milyen jogok illetik, illetve kötelezettségek terhelik a lízing esetén a lízingbe vevőt és a lízingbe adót?
A lízingbe vevő
Fontos, hogy a lízingbe vevő köteles oly módon eljárni, hogy az eszköz épségét, állagát megóvja. A kárveszélyviselésnek a lízingbe vevőre történő átszállásából fakad, hogy ha valamilyen oknál fogva a lízingelt eszköz megrongálódik vagy megsemmisül, akkor ez korántsem jelenti azt, hogy a lízingbe vevő mentesülne a további fizetések alól. Ellenkezőleg, ebben az esetben azonnal, egy összegben köteles a még hátralévő futamidőre járó díjakat kifizetni. Ezért kapcsolódik általában biztosítás is a lízingszerződésekhez. Amennyiben a lízingbe vevő a dolgot rajta kívül álló okból nem tudja használni, arra az időre is köteles lízingdíjat fizetni, továbbá ő viseli a szállító hibás teljesítéséből eredő kockázatot, ugyanakkor őt illetik meg a szállítóval szemben érvényesíthető szavatossági jogok.
A lízingbe adó jogai és kötelezettségei: A lízingbe adó jogai:
A lízingbe adó kötelezettségei:
Jellemzően a lízingszerződést a lízingbe adó és a lízingbe vevő közös megegyezéssel szüntetheti meg.
2. Elhatárolás más szerződéstípusoktól Célszerű a lízinget egyéb más szerződéstípusoktól elhatárolni, hiszen sok tekintetben hasonlóságot mutat az adásvétellel, a részletvétellel, a tartós bérlettel, valamint a hitellel.
Adásvétel és részletvétel A törvényi megfogalmazás szerint azadásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni, és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni, és a dolgot átvenni. A vevő a szerződés értelmében tehát megfizeti a vételárat az eladónak, aki a dolgot átadja a vevőnek. Adásvétel esetén a dolog feletti tulajdonjog a dolog birtokbavételével száll át a vevőre. A két szerződési forma között jelentős különbségként az említhető, hogy míg az adásvételi szerződés jellemzően kétszereplős (vevő-eladó), addig a klasszikus lízingszerződésnek főszabály szerint három szereplője van: az eladó (lízingbe adó) és a vevő (lízingbe vevő) közé ékelődik be a szállító. A részletvétel mint az adásvétel egy különös neme is említést érdemel. Részletvétel esetén az eladó és a vevő abban állapodik meg, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, de az eladó a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki átadja. A tulajdonjog – úgy, mint az adásvétel esetén – már a futamidő elején átszáll a vevőre. Az eladó elállási jogot köt ki magának arra az esetre, amikor a vevő esedékességkor a részletet nem fizeti meg. Amennyiben az eladó a szerződéstől eláll, a vevő köteles használati díjat fizetni, továbbá meg kell térítenie azt a kárt, amely a dolog rendeltetésszerű használatával járó értékcsökkenést meghaladja. Ebben az esetben az ügyletet nem hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás finanszírozza, hanem az eladó engedi a vevőnek, hogy a vételárat ne azonnal egy összegben, hanem részletekben fizesse meg.
Bérlet – lízing A bérlet esetén a bérbe adó a dolgot időlegesen a bérlő használatába adja, a bérlő pedig a dolog használatáért bérleti díjat fizet. A bérlet tehát ingó vagy ingatlan dolog birtokának és használatának határozott vagy határozatlan időre történő átengedése, amely természetesen a bérbeadó dolog feletti tulajdonjogát nem érinti, a használat joga az, amely a futamidő alatt megilleti a lízingbe vevőt. A lízingszerződésehhez képestsajátos bérleti szerződés, amely mindig határozott időre jön létre.Bérleti szerződés annyiban, hogy a tulajdonlás és a használat elkülönül egymástól.A lízing hosszú távú bérleti szerződés, azonban lízing esetén lehetősége van a lízingbe vevőnek a futamidő végén a dolog feletti tulajdonjog megszerzésére, klasszikus bérlet esetén azonban a bérbe vevő köteles a dolgot visszaszolgáltatni. Fontos különbség a két szerződés között, hogy míg a bérlet esetében a bérlő csak a dolog rendeltetésszerű használatával együtt járó költségeket köteles viselni, addig a lízingbe vevőt a lízingtárgy fenntartásának és állagmegóvásának költségei is terhelik.
Pénzkölcsön/hitel – lízing Szerződés alapján, kamat és egyéb díjak ellenében a pénzügyi intézmény hitelkeretet biztosít vagy pénzkölcsönt nyújt az ügyfél részére. Az adós az így szerzett forrásból megvásárolja azt, amire szüksége van. A megvásárolt dolog így azonnal a tulajdonába kerül, legfeljebb a hitelező pénzügyi intézmény a hitel visszafizetésének biztosítékaként jelzáloggal terheli azt, illetve vételi opciót köt ki, így biztosítva, hogy a hitelfelvevő adós ne adhassa el az eszközt (de az attól még a hitelfelvevő tulajdona). Összehasonlítva a hitelt a lízinggel elmondható, hogy mindkét esetben a finanszírozó „meghitelezi” az eszközt, s az ügyfél részletekben fizet. Hitel esetében a vevő tulajdonjogot szerez a dolog felett a futamidő elején, a lízing esetén azonban erre csak a futamidő végén kerül(het) sor.
Az alábbi táblázat segíthet Önnek a legmegfelelőbb konstrukció kiválasztásában:
*Vállalkozások esetén
A fenti táblázat második része a vállalkozásként működő lízingbe vevőkre vonatkozó legfontosabb elszámolási szabályokat mutatja be. Azáltal, hogy a lízingtárgy a lízingbe vevő könyveiben kerül nyilvántartásra, nála történik az amortizáció költségkénti elszámolása. A lízingbe vevő vállalkozó a lízingdíjak kamatrészét szintén elszámolhatja ráfordításként, míg a tőkerész áfatartalmát jellemzően jogosult visszaigényelni. Nem véletlen tehát, hogy a lízingcégek elsődleges ügyfelei még ma is a vállalkozások, hiszen ezt a konstrukciót elsősorban az ő igényeik hívták életre.
3. Feltételek
Feltételek A lízing feltételei sok hasonlatosságot mutatnak a hitel feltételeivel, hiszen mindkét konstrukciónál van futamidő, törlesztőrészlet, kamat, hitelbírálati díj, valamint elvárt önrész, saját erő. A havonta fizetendő lízingdíjat két részre lehet bontani: egyrészt van egy ún. tőkerész, amely az eszköz vételárának havonta történő megfizetését jelenti, másrészt egy ún. kamatrész, mely a lízingbe adó költségeit és nyereségét fedezi. A kamatozás a lízing esetében is lehet fix vagy változó. Magyarországon hosszú évekig a változó kamatozású konstrukciók voltak meghatározóak, az inflációs szint csökkenésével azonban a rögzített kamatozású szerződések mutatnak növekvő részarányt. A hitelbírálati vagy kezelési díj a finanszírozott összeg meghatározott százaléka, rendszerint 1-3 százalékra tehető. A lízingkonstrukció lehet forint vagy deviza alapú. Egyre elterjedtebb a deviza alapú (például euró, svájci frank) finanszírozási forma az alacsonyabb törlesztőrészletek miatt. A deviza alapú finanszírozás esetén az árfolyamkockázat általában az ügyfelet terheli, ha a folyósítás és a törlesztés is forintban történik. A deviza alapú finanszírozás lényege, hogy a lízingcég a finanszírozott összeget forintban folyósítja, de devizában tartja nyilván (a folyósításnál devizavételi árfolyamot alkalmaz), az ügyfél pedig a lízingdíjat (tőketörlesztést, kamatot és a kapcsolódó díjakat) forintban fizeti, az aktuális deviza eladási árfolyamán. A deviza alapú finanszírozás kockázata az ügyfél számára abban áll, hogy a forint leértékelődése esetén a törlesztőrészlet forintban számított összege megemelkedik, mivel a törlesztőrészletet jellemzően az aktuális devizaeladási árfolyamon átszámított összeg alapján kell megfizetni. Általános gyakorlat az, hogy a lízing kamatozása valamilyen pénzpiaci kamatlábhoz kötött, aminek következtében a kamat a kamatláb függvényében változik. Amennyiben e referenciakamatláb változása a szerződésben a szerződéskötéskor rögzített mértéktől eltér, akkor a szerződésben meghatározott módszer szerint a tartozás „átárazódik”, azaz a hátralévő havi törlesztőrészletek is megváltoznak. Az átárazásról a lízingbe vevő a hirdetmény, vagy a havi elszámolás során kap tájékoztatást.
Hitelezés esetén a teljes hiteldíj mutató (THM) segít a különböző konstrukciók közötti összehasonlításban, ilyen jogszabályi előírás azonban a lízingtermékek esetén nincs. Ennek ellenére sok esetben megfigyelhető, hogy a lízingcég a lízingtermékekre is közzétesz teljes hiteldíj mutatót, amely valójában belső kamatlábnak tekinthető.
Említést érdemel az, amit sokan a lízing előnyének tekintenek, miszerint az egyes szolgáltatóknál a lízing esetén nincs életkorra vonatkozó szerződéses korlátozás.
A hitelintézetek körében általánosan elterjedt piaci gyakorlat ugyanis, hogy meghatározott életkor feletti ügyfeleiknek nem nyújtanak hitelt, mert a lízingbe vevő életkorát olyan kockázati tényezőnek tekintik, amely közvetlenül befolyásolja az ügyfél fizetőképességét, a hitel megtérülését. Ez nemcsak Magyarországon, hanem a világon máshol is alkalmazott gyakorlat. A finanszírozásnál jellemző tendencia az adósokra, lízingbe vevőkre irányadó korhatár kitolódása. Az ebből eredő kockázatot a lízingbe adók általában életbiztosítás megkötésének előírásával fedezik.
Tudjuk, hogy a megfelelő finanszírozás kulcsfontosságú egy vállalkozás életében. Ezért kérjük, hogy amennyiben bármilyen kérdése van, hívja munkatársainkat, akik készséggel segítenek Önnek kiválasztani a legmegfelelőbb lízingelési konstrukciót: Sütő Andrea: 70/378-5041
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| < Előző | Következő > |
|---|